Múló szerelem-3.fejezet~II.rész

*Riley*

Egész nap a szobámban kuksoltam. Ma még a fényképezés sem tudott lekötni. Megkértem az egyik tanár helyettest,hogy igazolja le a napom,mert rosszul vagyok. Így már nem mentem vissza a suliba. Miután Zayn eltűnt eljöttem a fiúktól. Per pillanat a Tv-t bámulom és olvadozom Taylor Lautnertől. Nem tudom,hogy lehet ilyen jó pasi,de ez már durva! A szám minden egyes képkockánál nyitva marad és folyik a nyál belőle. Olyan sokat fejlődött a színészi tudása az első film óta,na meg a kinézete is. A pasi bármikor befeküdhetne az ágyamba! Na nem azt mondom,hogy a One Direction tagjait kidobnám,de azért ők mégis csak a barátaim.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve kirobogtam a szobámból és megosztottam a Nővéremmel is a terveimet,hogy nekem ez a pasi kell! Persze enyhén szólva kiakadt és elküldött,de mit is vártam?! Imádom,de figyelemmel lehetne a mai napom hangulatára is és kedvesen is elutasíthatta volna az álmaimat! Ledobtam magam az ágyra,kikapcsoltam a filmet,majd vártam és vártam. Nem is tudom mire egyszerűen csak szerettem volna jobban érezni magam. Szeretem Zaynt,de már rég nem olyan minden,mint régen. Nem vagyok az a barátnő aki megfelel a nyilvánosságnak. Pedig én próbálkozom,de a cicababa stílus közel sem nekem való. De ma a fejéhez vágtam,hogy én leszek a tökéletes liba,így nincs választási lehetőségem ha Ő kell. Márpedig kell és kész!
Telefonom csörögni kezdett. Danielle neve villogott a képernyőn.
-Szia-szóltam bele.
-Szia Riley. Harry vagyok. Dan adta oda a telefonját,mert az enyém eltűnt.-Itt enyhén szólva felnevettem.-Ne nevess már! Nem vicces. De azért örülök,hogy megtudtalak nevettetni.
-Harry te mindig megtudsz!-mosolyodtam el a kijelentésemen,hiszen igaz volt.
-Tudom,de figyelj mi lenne ha holnap suli után eljönnél velem vásárolni? Tudod Victoriának szülinapja lesz és ajándékot szeretnék neki venni.-Tudtam,hogy vigyorog. De az én kedvem a minimálisnál is lejebb csökkent. Victoria? Victoria Justice?! Annyira utálom azt a csajt! Már annyiszor megbántotta Őt és még mindig jóban vannak. Bár egy éjszakás ribancnak elmegy.
-Hazza figyelj én szívesen mennék,de tudod...
-Ne kezd! Csak egy ajándék. Elutazom hozzá és átadom,majd a hétvégén már vissza is jövök-magyarázta. Felsóhajtottam.
-Rendben,de tudd,hogy én megmondtam!
-A barátok sosem vetik ezt a mondatot a másik szemére...-kezdte a magyarázatot.
-De én a legjobb barátod vagyok,szóval kuss. Na leteszlek,mert fontos elfoglaltságom van.
-Mi?-nevetett.
-Taylor Lautner formás kis hátsóját,na meg mindenét bámulni!-Elröhögte magát,majd elköszönt és letette.

*Másnap*

Háttárzeneként csendült fel Beyonce-Broken hearted girl című száma,mire egy pillanatra megtorpantam. Már az iskolában sem tudom elűzni azt az érzést,ami tegnap óta kísért. Szörnyű érzés kerülgetett,mikor hallgattam. Tudtam,hogy nem kéne de én is éreztem. Szeretem Zaynt,de nem bírom. Egyszerűen nem tudok úgy viselkedni ahogyan kellene.
"De még bennem élsz,hogy lehet ez?"-hangzik a suli rádiójából. Felsóhajtok,megölelem Scarlettet,mire az említett furán néz rám.
-Tudod nem mindig minden a happy endről szól és a szőke hercegről-mosolyodok el szomorúan. Az ajkaim lefelé görbülnek,de nem akarom,hogy meglássa,így el is fordulok Tőle.
-Mi a baj?
-Tudod Zaynnek nem vagyok elég jó. Megígértem,hogy innentől én leszek a minta barátnő,de már most nehéz. Holnap este valami nyamvadt buliba mennek az összes X-Faktoros versenyzővel akik valaha szerepeltek ott és nekem is mennem kell. Persze szívesen vagyok a fiúkkal és Vele,de összevesztünk. Nem értette meg mire volt jó a tegnapi kirohanásom-sóhajtottam.
-Minden rendbe jön és jól fogod érezni magad holnap este. Úgy is hétvége.
-Segítesz összekészülődni,hogy úgy nézzek ki,ahogy illik?-mosolyodok el. Utáltam vásárolni és ezt mindenki tudja.
-Örömmel,mert ezt valahova tuti felírom.Nem sokszor mondasz ilyet.
-Ne is szokd meg!-kuncogtam,majd megfogtam a kezét és berántottam a tesi öltözőbe. Gyorsan átvedlettünk egy bikinibe, felvettük a köntösünk is,majd megkerestük Mr.Millert,aki a futópálya szélén álldogált és várt a becsengőre,hogy elkezdje a napi kegyetlenségét. Persze szeretem én csak a hetem nem olyan amilyennek elképzeltem.
-Hayden, Good!-nézz ránk vigyorogva.
-Ebből semmi jó nem fog kisülni-suttogta mellettem barátnőm,mire bólintok egyet.-Igen Mr. Miller?
-Miért nem az uszodában várnak? Meg fognak fázni,aztán én leszek a hibás!-rázta a fejét.-Na mindegy is! Szóval a tesi terembe lesznek tizenkettő után,mert Kim ismét elkérte önöket a pompon edzésre,de mivel tegnap lógtak az osztályukkal maradnak tesin és kosaraznak egyet.-Bólintottunk,mert nem tehettünk mást.
-De Tanár úr,ugye tudja,hogy nekem háromra kint kell lennem a suli előtt,mert...-magyarázkodtam volna,de közbe szólt.
-Tudom Hayden,hogy fényképezni jár. Mindent tudok,de ha lehetséges akkor menjünk,mert óra van.-Ismét csak bólintottunk,majd tettük a dolgunkat.

***

Emma nyávogásából már nagyon elegem volt. Nem is gondoltam volna,hogy eljön a tegnapi nap után az edzésre,de mit is vártam? Kim ütemesen tapsolt a zene mellett,míg engem Tod felemelt,majd átdobott Tim karjába. Vigyorogva ugrottam le a fiúról,majd mit sem törődve,hogy folytatnom kéne oda cigánykerekeztem Kimhez és megöleltem. Felnevettek a többiek-bele értve Kimet is.
-Szuper,hogy sikerült!-ujjongott. Megfogta a felkaromat és elkezdett rángatni és ugrálni. Nevetve tettem vele pár kört,majd leállítottam.Megöleltem a két fiút is és leültem kifújni magam.-Mára ennyi,de szombaton délután hatra az öltözőben kötelező a megjelenés!-nézett rám jelentőségteljesen. Bólintottam.Megvártuk Scarlett-tel amíg a többiek összepakolnak,majd hulla fáradtan dőltünk el a padlón.
-Mindjárt meghalok!-nyöszörögtem.
-Ahogy én is,de két perc és becsengetnek...-sóhajtott. Tudtam mit jelent:még egy óra Mr. Millerrel,ami itt bent kosarat jelent. De jó!
-Egy kettő! Tempó! Tíz kör futás-jött be ordítozva az emlegetett szamár. Fújtattam egyet,majd felsegítettem barátnőmet és mi is elkezdtünk futni.-Hayden! Good nektek tizenöt!-Hogy az a nyamvadt villám nem csapott még belé! Mi az,hogy plusz öt kör? Nem volt elég az a nyamvadt három óra úszás és két óra tánc?! Füstölögve teljesítettük a kérést és álltunk be kosarazni míg nem a Nővérem rontott be,mire az én fejemen landolt a labda. Végig fordultam, míg nem megtaláltam az idiótán vigyorgó Timet,elmutogattam neki,hogy vége,majd Nora felé vettem az irányt. A tanár csak elküldött öltözni.
Már tíz perce a kocsiban ültem és még mindig nem értettem semmit.
-Nora mi történt? Nem mondasz semmit! – kiabáltam kétségbe esetten.
-Anya kórházba került mikor hajnalba ment az irodába egy részeg kamionos neki ment. Ennyit tudok. – rántotta meg a vállát.Hogy mi van? Jézusom! A könnyeim lassan kezdtek el hullani a szememből. Nem hiszem el,hogy ez történt!
-Pech, hogy ilyenkor nem vagyok beszélő viszonyba a pasimmal– suttogtam.
-Szeretlek– suttogta Nora. Felsóhajtottam.
-Én is– bólintottam és az ablakon bámultam kifelé.

Múló szerelem-3.fejezet~I.rész

Sziasztok!:) Sajnálom~Vivi~,hogy ilyenkor teszem fel a részt,de magánéleti problémáim vannak és így csak Flóra tudta megírni a fejezetet. Szóval a második része hamarosan jön-reményeim szerint a hétvégén vagy előbb. Addig is jó olvasást és örülnénk pár megjegyzésnek is,hogy tetszik-e.

*Nora*

A szobám ablakában ültem és éppen egy száll cigire gyújtottam rá. Igen tudom, rossz szokás. Nem is dohányzom, csak ha úgy adódik és most úgy adódott. Riley egész délután a szobájában volt és Alkonyatot nézett. Olykor hallottam egy-két, „úristen”, „Jujj Taylor” és „Hülye Bella” kiáltásokat. Szóval ebből rájöttem mit néz a húgom. Anya ma is az irodában volt, iszonyat sokat dolgozott. Hetente háromszor ha látjuk. Már sötétedett, szóval lassan kezdett felvillanni London fényei. Miközben a kocsikat, az utcán elhaladó embereket hallgattam és néztem gondolkoztam. Legfőképpen Nate-ről. Mert tudom, hogy helyes és jól csókol. Nagyon is. De még sem kellett volna ezt az egészet. Így arra a meghatározásra jutottam, hogy megint azt kezdem játszani, hogy Ő nem is létezik. Egyszerűen félek, hogy érzelmeket fűzünk egymáshoz. Tovább gondolkodtam volna amikor a húgom hirtelen berontott a szobámba.
-Csomagolj! – kiáltott. – Megyünk Amerikába! Megkeressem Taylor Lautnert és szerelmet vallok neki. Juj és megcsókol és elvesz feleségül! Nora az a pasi mennyei...
-Aha, jó… - motyogtam totál ledöbbenve.
-Te meg keresheted valamelyik rocker hercegedet, csak menjünk– visítozott.
-Kívül tágasabb Riley. Ma túlságosan idegesítő vagy– mutattam az ajtó felé.
-Utállak – nyöszörögte és kiment a szobámból.
-Én is szeretlek! – kiabáltam utána… Hirtelen megint csend lett, ezért a hifimre csatlakoztattam az I-podomat és a lassabb zenéimet kezdtem üvöltetni. Erre jött a válasz és az alkonyat valamelyik része üvöltött. Nem foglalkoztam vele inkább maxra tekertem és vissza ültem az ablakba. Sajátos módon fejezi ki a bánatát a húgom ez is biztos… Aztán hirtelen a zsebembe rezegni kezdett a telefonom. Meglepetten bámultam a képernyőre… Zayn írt. Gyorsan válaszoltam neki és talán így történhetett meg az, hogy egészen éjfélig egymásnak írtunk mindenféléről.

Reggel eléggé fáradtan keltem, ellenben velem Riley eléggé fitt volt. Nehezen magamra kapkodtam a ruhákat és kiálltam a garázsból. Utáltam az esőt! Nagyon is. Szóval ma egy hülye terembe fogunk rajzolni. Szuper! Nem elég, hogy kerülnöm kell minden lány álmai pasiját… még ez a hülye időjárás is! Ó, álom pasiról jut eszembe, egy másiktól megint kaptam üzenetet. Nem tudom meddig tart Zayn és Riley között ez szünet feelingű dolog de így egyre jobban meg ismerem Zayn Malikot. Leparkoltam a kocsit és kiszálltam. Lassan nem siettem sehova se. Húgom berontott az épületbe, Elindultam a bejárathoz és megláttam az osztályom menő tagjait és a többi menő srácot ahogy a tető alatt ácsorogtak. Mint minden reggel. Feltűnés nélkül akartam be menni, de csak akartam.
-Hé, Nora – kapta el valaki a karomat. Nate szemeibe néztem. Gyorsan kirántottam a karomat és indultam volna megint el. – Most meg mi van veled?
-Semmi! – vágtam rá.
-Tegnap eléggé máshogy viselkedtél… - mondta döbbenten.
-Az tegnap volt.
-Szóval játszadozol a pasikkal… - sóhajtott fáradtan és közelebb lépett, hogy suttogni tudjon, hogy csak én halljam. – Nem szép dolog a húgod pasijával kikezdeni.
-Miről beszélsz? – sziszegtem idegesen.
-Tudom, hogy edzés előtt azért rohantál el, mert keresett! Miért nem vagyok elég én? – kérdezte és láttam, hogy talán egy kicsit fáj neki, hogy szórakoztam vele.– Mondjuk legalább tudom, hogy csókolsz. De most komolyan tegnap hűen állítottad hogy, nem ájulsz be egy sztártól. Beálltál a sorba?
-Mekkora egy tapló vagy! – mondtam idegesen és becsörtettem az iskolába. Idegbetegen vettem elő a szekrényemből a cuccaimat. Elindultam a rajzterembe és levágtam magam a helyemre. Rá pár percre meg érkezett Farah is.
-Miért beszél rólad az egész suli? – kérdezte döbbenten.
-Mi van? – néztem rá ijedten.
-Ja, izé az van, hogy kint Nate-ék arról beszélnek, hogy milyen hiszti rohamod volt, meg mindenki Nate-t kérdezni mi van köztettek. A csajok akik meg olvadoznak tőlük hihetetlenül utálnak! – mondta és biztatás képen meg simította a karomat. Farah és én soha se voltunk azok az érzelgős barátnők...
-Csúcs– röhögtem fel kínomba. Aztán ahogy csengettek meg jelentek a fiúk. Csomó embert érdekel, hogy ha sztár sportolok akkor miért rajzosok. Ez egyszerű… mert tudnak rajzolni! Na jó ez így hülyén hangzik. De akkor is. Van olyan ember aki tud rajzolni még se ide jár… Mondjuk a húgom azért sportol mert egy fát se tud rendesen lerajzolni! De komolyan…
-Úgy döntöttem ma is párokba dolgozunk! – mondta ridegen a tanár ahogy belépett a terembe. – Mi ellőt elkezdtek beszélgetni én választom ki a párokat!
Szikrákat szóró szemekkel nézett végig… Aztán meg akadt a szeme rajtam, egy halvány mosolyt varázsolt az arcára. Én vagyok a titkos kedvenc diákja. Nekem meg ő a titkos kedvenc tanárom. A nem titkos pedig Mrs. Gilbert az irodalom tanár.
-Nora és… - gondolkozott, hogy kit adjon páromnak. – Nate.
-Nem lehetne más? – kérdezte rögtön Nate. De jó meg utált! Juppi!
-Nem tudom mi ellenvetésed van az osztály legjobb rajzolója ellen, sőt az iskolában Nora a legtehetségesebb. Szóval emeld fel a sportoló hátsódat és ülj szépen előre Norahoz. – Nyílt titok, hogy Mr. Flynn utálja Nate-t. Engem meg szeret! Hahaha. Nate fogta magát és át ült mellém. Kicsit morcosnak tűnt de nem foglalkoztatott igazán.
-A feladat a következő. Mindenki húz egy kártyát és együtt rajzoltok a kártyán lévő hangulatnak megfelelően. – Mr. Flynn elkezdett egy borítékkal körbe járkálni felénk tartotta a borítékot.
-Húzz te! – mondtam Nate-nek. Aki szó nélkül húzott egy lapot és idegesen bámulta a lapot. – Mi az?
-Szerelem! – csattant fel mire mindenki ránk nézett. – Elég az, hogy veled kell rajzolnom, de még ez a hülye téma kör is.
-Ez egy feladat. Próbálj meg ne ennyire utálni– néztem rá riadtan, mert eléggé zavaró volt a kíváncsi tekintetek. Még a tanár se szólt semmit érdekelte, hogy mi fog ebből kisülni.
-Basszus és mégis hogy? Tegnap át cseszted a fejemet! Azt hiszed kedved szerint szórakozhatsz velem? Tévedsz! A suliból a legtöbb csaj lenne a helyedbe, hogy foglalkozzak velük te meg lese szarsz! – csattan idegesen a hangja.
-Tegnap még ez tetszett bennem– mondtam ingerülten, kezdtem elveszíteni a fejemet.
-Ha tegnap lett volna ez a feladat még simán meg is csinálom. De így már nem megy– mondta idegesen és felállt.
-Azonnal üljön le! – kiáltott Mr. Flynn. – Megcsinálják azt a fránya feladatot vagy mind a ketten egyest kapnak és szaktanárit.
-Nate ülj már le! Nem szúrhatsz ki ennyire Noraval az érettségi előtt– nézett rá Farah.
-Mert ő játszadozhat velem? – kérdezte egy kicsivel nyugodtabban.
-Sajnálom ha össze törték a szívét de ez egy feladat – mondta Mr. Flynn. Nate bólintott leült mellém és farkas szemet kezdtünk el nézni.
-Ötlet? – kérdezte nem törődöm stílusban éppen válaszolni akartam amikor elkezdett rezegni az asztalon lévő BlackBerry-m. – Ha, nézd meg gyorsan. „Mr. Szupersztár, aki mellesleg a húgom pasija” keres.
-Elég legyen– csattantam halkan. – Te rajzolj egy lányt és egy fiút a padon. Én meg megcsinálom a háttért és részletesen kidolgozom a dolgokat. És ne szólj hozzám!
-Rendben- bólintott. Elővett egy rajz lapot és elkezdte rajzolni amit kértem, én addig meg néztem a telefonomat és idegesen bámultam azt a pársort…
-Nem! Ne… ez nem igaz! – mondtam és éreztem, hogy könnycseppek hullanak le az arcomra. Nate hirtelen felkapta a fejét és ahogy meglátott, aggódva méregetett.
-Mi történt? – suttogta. Mit sem foglalkozva vele felemeltem a kezemet.
-Igen? – kérdezte a tanár és ijedten nézte az arcomat, aztán idegesen meredt Nate-re. Nos biztosan azt hitte más a bajom…
-Beszélhetnénk? – kérdeztem rekedt halk hangon, a tanár csak bólintott és kimentünk a folyósora.
-Anyámnak balesete volt– kezdtem. – Elenged óráról? Megkeresem a húgomat és a kórházba mennénk, ha nem…
-Természetesen – mondta és bement a terembe pár másodperccel később Farah rohant ki a cuccaimmal együtt.
-Jól vagy? – kérdezte halkan.
-Anyával gáz van… mennem kell! – suttogtam. – Szeretlek.
-Én is. – Kikaptam a kezei közül a cuccokat és rohanni kezdtem a tesi terem előtt. Kicsit kifulladva álltam meg és nyitottam be a terembe. A húgom osztálya éppen kosárlabdázott. Riley megfagyott ahogy meglátott és fejbe dobták egy labdával. A tanár oda jött hozzám és megkérdezte, hogy miben segíthet én csak annyit mondtam, hogy családi vészhelyzet és, hogy elkérném a húgomat. Nem firtatta azonnal az útára engedte húgomat. Gyorsan átöltözött és elindultunk már 10 perce a kocsiba ülhetünk amikor húgom idegesen kifakadt.
-Nora mi történt? Nem mondasz semmit! – kiabált kétségbe esetten.
-Anya kórházba került mikor hajnalba ment az irodába egy részeg kamionos neki ment. Ennyit tudok. – rántottam meg a vállamat. Ri is elkezdett sírni.
-Pech, hogy ilyenkor nem vagyok beszélő viszonyba a pasimmal– suttogta.
-Szeretlek– suttogtam, ez egy ilyen érzelgős nap.
-Én is– bólintott és fájdalmas grimasszal kinézett az ablakon…