Múló szerelem-3.fejezet~II.rész

*Riley*

Egész nap a szobámban kuksoltam. Ma még a fényképezés sem tudott lekötni. Megkértem az egyik tanár helyettest,hogy igazolja le a napom,mert rosszul vagyok. Így már nem mentem vissza a suliba. Miután Zayn eltűnt eljöttem a fiúktól. Per pillanat a Tv-t bámulom és olvadozom Taylor Lautnertől. Nem tudom,hogy lehet ilyen jó pasi,de ez már durva! A szám minden egyes képkockánál nyitva marad és folyik a nyál belőle. Olyan sokat fejlődött a színészi tudása az első film óta,na meg a kinézete is. A pasi bármikor befeküdhetne az ágyamba! Na nem azt mondom,hogy a One Direction tagjait kidobnám,de azért ők mégis csak a barátaim.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve kirobogtam a szobámból és megosztottam a Nővéremmel is a terveimet,hogy nekem ez a pasi kell! Persze enyhén szólva kiakadt és elküldött,de mit is vártam?! Imádom,de figyelemmel lehetne a mai napom hangulatára is és kedvesen is elutasíthatta volna az álmaimat! Ledobtam magam az ágyra,kikapcsoltam a filmet,majd vártam és vártam. Nem is tudom mire egyszerűen csak szerettem volna jobban érezni magam. Szeretem Zaynt,de már rég nem olyan minden,mint régen. Nem vagyok az a barátnő aki megfelel a nyilvánosságnak. Pedig én próbálkozom,de a cicababa stílus közel sem nekem való. De ma a fejéhez vágtam,hogy én leszek a tökéletes liba,így nincs választási lehetőségem ha Ő kell. Márpedig kell és kész!
Telefonom csörögni kezdett. Danielle neve villogott a képernyőn.
-Szia-szóltam bele.
-Szia Riley. Harry vagyok. Dan adta oda a telefonját,mert az enyém eltűnt.-Itt enyhén szólva felnevettem.-Ne nevess már! Nem vicces. De azért örülök,hogy megtudtalak nevettetni.
-Harry te mindig megtudsz!-mosolyodtam el a kijelentésemen,hiszen igaz volt.
-Tudom,de figyelj mi lenne ha holnap suli után eljönnél velem vásárolni? Tudod Victoriának szülinapja lesz és ajándékot szeretnék neki venni.-Tudtam,hogy vigyorog. De az én kedvem a minimálisnál is lejebb csökkent. Victoria? Victoria Justice?! Annyira utálom azt a csajt! Már annyiszor megbántotta Őt és még mindig jóban vannak. Bár egy éjszakás ribancnak elmegy.
-Hazza figyelj én szívesen mennék,de tudod...
-Ne kezd! Csak egy ajándék. Elutazom hozzá és átadom,majd a hétvégén már vissza is jövök-magyarázta. Felsóhajtottam.
-Rendben,de tudd,hogy én megmondtam!
-A barátok sosem vetik ezt a mondatot a másik szemére...-kezdte a magyarázatot.
-De én a legjobb barátod vagyok,szóval kuss. Na leteszlek,mert fontos elfoglaltságom van.
-Mi?-nevetett.
-Taylor Lautner formás kis hátsóját,na meg mindenét bámulni!-Elröhögte magát,majd elköszönt és letette.

*Másnap*

Háttárzeneként csendült fel Beyonce-Broken hearted girl című száma,mire egy pillanatra megtorpantam. Már az iskolában sem tudom elűzni azt az érzést,ami tegnap óta kísért. Szörnyű érzés kerülgetett,mikor hallgattam. Tudtam,hogy nem kéne de én is éreztem. Szeretem Zaynt,de nem bírom. Egyszerűen nem tudok úgy viselkedni ahogyan kellene.
"De még bennem élsz,hogy lehet ez?"-hangzik a suli rádiójából. Felsóhajtok,megölelem Scarlettet,mire az említett furán néz rám.
-Tudod nem mindig minden a happy endről szól és a szőke hercegről-mosolyodok el szomorúan. Az ajkaim lefelé görbülnek,de nem akarom,hogy meglássa,így el is fordulok Tőle.
-Mi a baj?
-Tudod Zaynnek nem vagyok elég jó. Megígértem,hogy innentől én leszek a minta barátnő,de már most nehéz. Holnap este valami nyamvadt buliba mennek az összes X-Faktoros versenyzővel akik valaha szerepeltek ott és nekem is mennem kell. Persze szívesen vagyok a fiúkkal és Vele,de összevesztünk. Nem értette meg mire volt jó a tegnapi kirohanásom-sóhajtottam.
-Minden rendbe jön és jól fogod érezni magad holnap este. Úgy is hétvége.
-Segítesz összekészülődni,hogy úgy nézzek ki,ahogy illik?-mosolyodok el. Utáltam vásárolni és ezt mindenki tudja.
-Örömmel,mert ezt valahova tuti felírom.Nem sokszor mondasz ilyet.
-Ne is szokd meg!-kuncogtam,majd megfogtam a kezét és berántottam a tesi öltözőbe. Gyorsan átvedlettünk egy bikinibe, felvettük a köntösünk is,majd megkerestük Mr.Millert,aki a futópálya szélén álldogált és várt a becsengőre,hogy elkezdje a napi kegyetlenségét. Persze szeretem én csak a hetem nem olyan amilyennek elképzeltem.
-Hayden, Good!-nézz ránk vigyorogva.
-Ebből semmi jó nem fog kisülni-suttogta mellettem barátnőm,mire bólintok egyet.-Igen Mr. Miller?
-Miért nem az uszodában várnak? Meg fognak fázni,aztán én leszek a hibás!-rázta a fejét.-Na mindegy is! Szóval a tesi terembe lesznek tizenkettő után,mert Kim ismét elkérte önöket a pompon edzésre,de mivel tegnap lógtak az osztályukkal maradnak tesin és kosaraznak egyet.-Bólintottunk,mert nem tehettünk mást.
-De Tanár úr,ugye tudja,hogy nekem háromra kint kell lennem a suli előtt,mert...-magyarázkodtam volna,de közbe szólt.
-Tudom Hayden,hogy fényképezni jár. Mindent tudok,de ha lehetséges akkor menjünk,mert óra van.-Ismét csak bólintottunk,majd tettük a dolgunkat.

***

Emma nyávogásából már nagyon elegem volt. Nem is gondoltam volna,hogy eljön a tegnapi nap után az edzésre,de mit is vártam? Kim ütemesen tapsolt a zene mellett,míg engem Tod felemelt,majd átdobott Tim karjába. Vigyorogva ugrottam le a fiúról,majd mit sem törődve,hogy folytatnom kéne oda cigánykerekeztem Kimhez és megöleltem. Felnevettek a többiek-bele értve Kimet is.
-Szuper,hogy sikerült!-ujjongott. Megfogta a felkaromat és elkezdett rángatni és ugrálni. Nevetve tettem vele pár kört,majd leállítottam.Megöleltem a két fiút is és leültem kifújni magam.-Mára ennyi,de szombaton délután hatra az öltözőben kötelező a megjelenés!-nézett rám jelentőségteljesen. Bólintottam.Megvártuk Scarlett-tel amíg a többiek összepakolnak,majd hulla fáradtan dőltünk el a padlón.
-Mindjárt meghalok!-nyöszörögtem.
-Ahogy én is,de két perc és becsengetnek...-sóhajtott. Tudtam mit jelent:még egy óra Mr. Millerrel,ami itt bent kosarat jelent. De jó!
-Egy kettő! Tempó! Tíz kör futás-jött be ordítozva az emlegetett szamár. Fújtattam egyet,majd felsegítettem barátnőmet és mi is elkezdtünk futni.-Hayden! Good nektek tizenöt!-Hogy az a nyamvadt villám nem csapott még belé! Mi az,hogy plusz öt kör? Nem volt elég az a nyamvadt három óra úszás és két óra tánc?! Füstölögve teljesítettük a kérést és álltunk be kosarazni míg nem a Nővérem rontott be,mire az én fejemen landolt a labda. Végig fordultam, míg nem megtaláltam az idiótán vigyorgó Timet,elmutogattam neki,hogy vége,majd Nora felé vettem az irányt. A tanár csak elküldött öltözni.
Már tíz perce a kocsiban ültem és még mindig nem értettem semmit.
-Nora mi történt? Nem mondasz semmit! – kiabáltam kétségbe esetten.
-Anya kórházba került mikor hajnalba ment az irodába egy részeg kamionos neki ment. Ennyit tudok. – rántotta meg a vállát.Hogy mi van? Jézusom! A könnyeim lassan kezdtek el hullani a szememből. Nem hiszem el,hogy ez történt!
-Pech, hogy ilyenkor nem vagyok beszélő viszonyba a pasimmal– suttogtam.
-Szeretlek– suttogta Nora. Felsóhajtottam.
-Én is– bólintottam és az ablakon bámultam kifelé.