Szeretlek ezt tudnod kell!-4.fejezet

* Kira*

Amikor már másodszorra csengettem Jackson nyitotta ki az ajtót ahogy meg látott rögtön el kezdet mosolyogni. Közelebb lépett és át ölelt.
-Szia Kira. – engedett el.
-Szia Jay. – mosolyogtam kedvesen.
-Nem engeded be? – jött a mély hang a bentről.
-Ja de. Gyere be. – mosolygott kedvesen. Amikor beléptem egy csodálatos, barátságos lakást láttam meg. Ami elég rendesen kupis de mivel pasi nem szóltam be neki. Be vezetett a konyhába ahol már Nikki, Ashley, Rob és Kellan ült és osztották a lapokat. Kellan már a sörét itta. Jackson megfogott egyet amit kinyitott és nekem adta.
-Köszi. – motyogtam halkan.
-Nincs mit. – mosolygót szívdöglesztően. Ashley közelebb lépett és jó szorosan át ölelt.
-Jajj szia Kira. – mosolygott kedvesen.
-Szia.
Kellan fel állt és olyan szorosan át ölelt hogy csak na.
-Szia cica. – kacsintott egy nagyot.
-Szia. – nevettem, de azt hiszem, hogy közben elpirultam. Rob állt most fel és oda lépet és mosolygott kedvesen.
-Szia. – mondta halkan.
-Szia Rob. – öleltem át. Hiszen ezek az emberek már lassan a barátaim, persze kivétel Nikki mert őt még nem ismerem.
-Szia Nikki Reed vagyok. – mosolygott kedvesen és felnyújtotta a kezét.
-Szia, Kira Smith. – fogadtam el a kezét. Jackson maga mellé ültettet.
-Mi lenne ha párokba játszanánk? Mivel három fiú és három lány van… - csapta össze a két tenyerét.
-Én Robbal leszek. – lelkesült fel Nikki.
-Oké. Ez így tetszik nekem. – mondta lazán Rob. Ashley rám nézett, utána pedig Jacksonra.
-Én és Kellan leszünk együtt. Kira pedig Jacksonnal. – nevetet.
-Ez nem ér. – adta be a mű durcit Kel. – Én akartam Kirával lenni.
-Ki fogod bírni. – veregette hátba Rob Kellant. Aztán elkezdtünk játszani. Kellan és Ashley állt nyerésre, Nikki és Rob pedig vesztésre. Mi Jacksonnal pedig pont középen. Jay fel állt és hozott nekem és magának egy üveg sört. Addig Nikki osztott. Oda adta a kezembe a sört én pedig egy nagyot kortyoltam belőle. Imádtam ezt a férfias italt. A nagyi mindig azt mondta, hogy egy nőnek nem áll jól ha sört iszik, pedig én nagyon szeretem. Amikor meg láttam, hogy nincsenek túl jó lapjaink és Robék elég nagy összeget raktak be. Kezdtem kétségbe esni. Jay óvatosan közelebb hajolt és elkezdett suttogni:
-Szerintem dobjuk. – meg remegtem amikor a lehelete súrolta a nyakamat.
-Oké. – mondtam és be adtam a lapjainkat. Kellanék még öt-tíz percig játszották azt, hogy ide-oda emelték a téteket.
-A fenébe. – csapott Nikki az asztalra.
-Nyugi Nikki. – mondta nyugtatóan Rob.
-Elvesztettük az összes pénzünket… - sóhajtott csalódottan Nikki.
-Jók vagyunk csajszi. – ölelte át Kellan Asht.
-Most jön a minden eldöntő menet. – kacsintott Jackson. Ez után még legalább hét kört is lejátszottunk amikor vesztettünk Jayyel.
-Ez az. – ujjongott Kellan. – De menő vagy Ashley. Örülök, hogy veled vagyok. Bocs Cica de nem tudsz pókerezni.
-Áh, köszönöm Kellan kedves vagy… - nevettem fel. Még pár percig ott beizélgethettünk amikor én már az ötödik üveg sörömet ittam.
-Gyere körbe vezetlek. – húzott fel a székről Jackson.
-Oké. – mosolyogtam. Ő vissza mosolygott rám és én elpírultam. Mivel már a konyhát láttam meg mutatta a nappalit. A falak fehérek voltak. A padló pedig sötétebb volt. Egy gyönyörű fehér bőr kanapé volt és egy hatalmas plazma tv. A kanapé mögött egy íróasztal amin egy laptop árválkodott. A jobb sarokban pedig egy könyves polc. A lépcső melletti részen három gitár volt.
-Gyönyörűek. – ájuldoztam ahogyan a hangszereket vizsgáltam.
-Tudsz rajtuk játszani? – kérdezte kíváncsian.
-Nem, de mindig is szerettem volna meg tanulni. Annyira szeretem a gitár hangját. – Néztem még mindig a gyönyörű hangszereket.
-Majd ha gondolod egyszer meg taníthatlak. – mondta kedvesen.
-Örülnék. – mondtam neki és elmosolyodtam. A lenti fürdőszobához vezettet. Ami fekete és fehér színekben pompázott. Fel mentünk az emeletre. Ahol balra az első ajtó egy vendég szoba volt. A falak narancs sárga színűek voltak. A padló világosabb parketta.Egy nagyobb francia ágy volt a jobb falnál. A ajtóval szemben pedig egy szekrény. Balra a második ajtó is egy vendég szoba volt. Ott egyszerű, letisztult vonalak uralkodtak. A falak fehérek voltak a padló pedig vaj színű . Egy egyszerű világos fa ágy volt és vele szemben egy tévé szekrény amin egy kisebb plazma tévé állt. Meg mutatta a fenti fürdő szobát ami nagyobb volt mint a lenti. Bézs és a barna színek voltak az uralkodó színek. És végül a hálószobája következett. A padló egy egyszerű parketta. A fal pedig sötét kék és fehér. Egy elég nagy francia ágya volt. Amin legalább három-négy ember is elfért volna. Egy nagyobb gardrób állt az ággyal szemben.
-Arra gondoltam… mivel, hogy mindenki ivott és van elég hely te is itt aludhatnál. Ez így jó neked? – kérdezte elgondolkozva.
-Persze. – mosolyogtam rá barátságosan. El indultunk le felé mivel már hajnali négy volt úgy gondoltuk aludni kéne.
-Én nem alszok se Jacksonnal, se Robbal. – mondta ki határozottan Kellan.
-Én pedig nem alszok veled. – nevettet Nikki.
-Mit szólnátok ahhoz a felosztáshoz mint a pókerben? – kérdezte érdeklődve Ashley.
-Nekem tökéletes lesz. – kacsintott Kellan.
-Ez így jó ötlet, mivel te vagy az egyetlen aki nem fél Kellantől. – nevetett Jackson.
-Nekem is jó. – mondta habozás nélkül Nikki.
-Oké. – mondta egyszerűen Rob.
-Rendben. De Jay… adnál valami pizsamát? – kérdeztem halkan.
-Persze gyere fel. – mondta és megfogta a kezemet és felhúzott az emeletre.
-De aztán védekezettek. – kiabált lentről Kel. Jay be ment a gardróbba és keresett nekem valami pizsama félét. Én addig a szobáját tanulmányoztam és egy polcon megláttam sok-sok képet. Főleg egyet ahol egy szőke hajú lánnyal van. Egy parkban állnak, a lány kezében egy fagyi van. A lány Jayre néz és csak mosolyog. Jackson pedig a kamerába néz de a lányt öleli az egyik karjával. Érdekes érzés lepte el a szívemet. De ezen nem tudtam tovább agyalni mert Jackson tért vissza egy szürke pólóval a kezében.
-Remélem ez jó lesz. – mosolygott, de amikor meg látta, hogy azt a képet nézem le fagyott a mosoly az arcáról.
-Köszi… - mondtam kedvesen. – De Jackson ő kicsoda?
-Az egyik volt legjobb barátom…
-Értem. – mondtam zavartan… - Nagyon jól éreztem magam. Köszönöm ezt az estét.
-Én köszönöm, hogy eljöttél. Igazán jó fej vagy. – mondta kedvesen.
-Te is… - nevettem. – Érzem mi még nagyon jóba leszünk.
-Ha rajtam múlik akkor biztosan. – mondta és megpuszilta az arcomat.
-Nem állok az útatba. – motyogtam. – Elmehetek zuhanyozni?
-Persze. A fürdőben alul a szekrényben van törölköző. – Megfogtam a pólót és elindultam a fürdő felé. Levettem a ruháimat, és beálltam a zuhany alá. Hagytam, hogy a forró víz végig csöppögjön a testemen. Mivel csak egy mentolos férfi tusfürdőt találtam ezért azt kentem a testemre. Mikor már tisztának és frissnek éreztem magamat kiszálltam a fürdő kabinból. Magamra csavartam egy törölközőt és magamat néztem a tükörben. Amikor valaki benyitott…

*Zoe*

Kira elment Jayhez pókerezni,én pedig készen vártam Taylort. Egy zöld egybe szoknya volt rajtam. Hozzá egy fekete magassarkú,és egy ugyanolyan színű bőrdzseki. Bepakoltam a fekete táskámba,majd leültem a nappaliba. Benyomtam a zenét. Már pár számot végig hallgatva megszólalt a csengő. Kinyomtam a zenét,és kinyitottam az ajtót. Taylor mosolyogva ölelt át,és pörgetett meg.

-Ha most le mersz hirtelen tenni tuti,hogy elesek.-nevettem közben.
-Kipróbáljuk?-tartott a levegőben.Megráztam a fejem,és belekapaszkodtam a nyakába.Elmosolyodott,és le tett. Nyomtam arcára egy puszit,amjd bezártam a lakást.-Na és mizu? Mi volt ma a suliba?
-Végig röhögtem. Mira egész nap csak hülyéskedett.-kuncogtam.
-Értem. Akkor nem unatkozol ott sem. És a pasik?
-Taylor Lautner!-álltam meg hirtelen.-Te most féltékenységi jelenetet fogsz rendezni? Őszintén?-néztem rá nagy szemekkel. Feltartotta maga elé a kezeit,és elnevette magát.-Én is így gondoltam.-nevettem,és újra elindultunk.
A kocsihoz érve az ajtót kinyitotta. Megráztam a fejem,és beültem hátra. Morcosan ment át a másik oldalra,és ült be.
-Ez mire volt jó?-nézett felém.
-Nincs kedvem elől ülni. Itt kényelmesebb.-mosolyogtam édesen. Felnevetett,és elindultunk.

Az étteremhez érve leadtuk a kocsit,és bementünk. Leültünk a foglalt asztalhoz,és vártuk,hogy kihozzák a kajánkat.
-Na és holnap mit csinálsz?-kérdeztem.
-Elmegyek érted az iskolába,és elloplak Kirától,mert megyünk bulizni.
-Ne,hogy értem gyere! Már csak az kéne! Soha nem mennék iskolába azok után. Meglát valaki,és én leszek a világ 8. csodája. Nem kéne.-néztem rá kérlelően.
-Kérlek.
-Nem,de ha már ennyire lovagias akarsz lenni gyere el velem vásárolni holnap.
-Plázába? Hülye vagy?-nevetett.
-Jó igaz. Akkor gyere kutyát sétáltatni,vagy filmezzünk egyet ma este.
-Mind kettőben benne vagyok-kacsintott. Kihozták a vacsorát. Nevetve elfogyasztottuk,majd beszélgettünk még egy kicsit.-Gyere.-állt fel hirtelen. Megragadta a táskám. A kabátokat gyorsan megfogtam,és indultunk is.
-Hova megyünk? Nem is fizettünk!-karoltam belé már az utcán.
-Ismernek,majd holnap kifizetem.-fogta át a derekam,így kezem magam mellé esett. Én is átfogtam az Ő derekát,és bicegve mentünk tovább. Egy hírtelem ötlet jutott az eszembe,így elkezdtem a lábaimmal köröket irkálni az aszfalton. Már majdnem estem egyet,mert összeakadt a lábunk,de megfogott.
Nevetve mentünk az ismeretlen úton.
-Taylor a kocsi is ott maradt.
-Nem érdekes.-mosolyodott el. Haza felé tartottunk. Ezt az utat ezer körül is fel ismerném,de amikor be akartam fordulni megfogta a kezem. Összekulcsolta övéivel,és mentünk tovább a közeli parkba.
Ott a kis rét ki volt világítva lampionokkal.
-Mese szép.-suttogtam,és még egyszer körbe néztem.
-Örülök,hogy tetszik,de ne engem dicsérj. Nem sokára kezdődik a bál.
-Milyen bál?
-Utca bál. Itt laksz,és ennyit sem tudsz?-húzta fel a szemöldökét.
-Nem az én műfajom.
-Most az lesz.-bólintottam,és megöleltem.
-Köszönöm.-suttogtam a fülébe.
-Örülök,hogy itt lehetek.-simogatta a hátam. Elhajoltam,és adtam neki egy puszit. Tőle is kaptam egyet,majd vártuk,hogy megjöjjenek az emberek.

-Felkérhetem egy táncra?-pukedliztem Taylor előtt. Épp most jelentette be az egyik szervező,hogy a lányok választanak párt.

-Szívesen.-nyújtotta kezét. Behúzott a rét közepére,és elkezdett vezetni. Ahhoz képest mennyire béna vagyok a tánchoz Taylorral remekül ment. Elképesztően ügyes,és ez rám is hatással volt.
Vége lett a számnak. Ittunk egy pohár pezsgőt,és leültünk ismét.
-Megyünk?-pattantam fel.
-Aha.-kapta el a kezem. Felvettük a kabátokat,mert éjjel már nem volt annyira j idő,és haza indultunk.
-Miért lehet széttenni a nők lábát?-kérdezte hirtelen.
-Mert a könyv is ott nyílik ki, ahol a legtöbbet használják.-vágtam rá egyből.-Nem vicces.-mosolyodtam el.
-Akkor mondok másikat.
-Hülye vagy! Nem kérek a pasi viccekből!-fogtam be a fülem. Kezemet vissza húzta,és összekulcsolta ujjainkat.
-Hányszor szégyelli el magát egy nő élete folyamán?
Négyszer. Először: amikor elveszti szüzességét. Másodszor: amikor először csalja meg a férjét. Harmadszor: amikor először kap pénzt érte. Negyedszer: amikor először ad pénzt érte.
-Taylor Lautner te beteg vagy!-nevettem.-Ekkora marhaságokat. Nem is inkább idióta perverz viccek.
-Bocs ez vagyok én.
-Gondolom mindenki viseljen el így.
-Persze.-szorította meg a kezem.
-Megjöttünk.-ugráltam,mint egy kislány.-Megjöttünk Taylor! De jó nem kell a vicceidet hallgatni.-nyújtottam rá nyelvet,majd be futottam a lakásba.
-Ez nem volt szép.-ölelt át hátulról.
-Fárasztó vagy.
-Ez nem is volt fárasztó.-suttogta fülembe.Megfordultam. Felhúzott szemöldökkel néztem rá.-Nem szóltam.-adott egy puszit.
-Jól mondod.
Kihámoztam magam öleléséből,és ledőltem a kanapéra. Ő is mellém ült. Bekapcsoltam a Tv-t és kezdetét vette az éjszakai filmezés.

Szeretlek ezt tudnod kell!-3.fejezet

*Zoe*

Mirával egész nap beszélgettünk. Nevetséges volt,amiket össze hordott. Valamikor a fiúkról áradozott,majd a tanárt szidta. Szerencse,hogy mellette ülök órákon,mert ha nem tuti buknánk a levelezés miatt. Na így persze a beszélgetésért szólnak,de az nem gáz.
-Elmegyünk ma vásárolni?
-Szívesen.-mosolyogtam már az iskola kapuban,és szememmel Kirát kerestem.-Nem látod?
-Nem,de mindjárt itt lesz tuti.-ölelt meg,és adott egy puszit.
-Szia.
-Szia Zoe.-intett,majd elsétált. Tanácstalanul vártam nővéremre.
Megcsörrent a telefonom.
-Mondd.-szóltam bele,bár fogalmam nincs ki volt az.
-Szia. Taylor vagyok. Színész.-nevetett.
-Oké,értem én. Szia. Na mizu?
-Nincs kedved ma vacsizni egyet?
-Persze. Hol találkozunk?
-Elmegyek érted. Ha 8-ra ott vagyok az úgy jó?
-Igen. Várlak,de most le kell tennem szia.-nyomtam ki. Kira meg állt előttem,és be is szálltam.
-Bocs Húgi.
-Semmi. Milyen volt a mai napod?
-Találd ki kivel dolgoztam ma együtt?
-Valami jó pasival?-vigyorogtam rá.
-Nem éppen. Ashley Green mondd neked valamit?
-Kitalálom jó? Valami köze van Jacksonhoz,ugye?
-Eltaláltad Zoe.
-Tapsot kérnék.
-Majd máskor.-nevetett.
-Kösz. De képzeld kivel beszéltem az előbb telefonon?
-A barna szemű herceggel?Akinek mellesleg olyan hasa van,hogy elolvadok?
-Talált süllyedt.-vigyorogtam.
-Na és mit akart? Ne kelljen már harapófogóval kihúzni belőled.
-Bocs. Szóval elhívott ma este vacsizni. 8-ra jön értem!
-Ezt előbb is mondhattad volna.-tette ki az irányjelzőt,és meg is fordult az egyik kapufeljáron.
-Te mi a francot csinálsz? Meg akarsz ölni? Úgy neki nyomódtam az ablaknak,azt hittem kiesem!
-Bocs,de szükség törvényt bont. Irány a Plaza.
-Szívatsz,ugye?
-De hogy! Veszünk valami jó kis ruhát!
-Jaj,de már Mira is elhívott ma. És ha veled megyek tuti nem végzünk soha.
-Ne nyafogj. Inkább hívd fel,hogy nem érsz rá.
-Kösz.-morogtam,és elő vettem a telefonom. Tárcsáztam Mirát,és beszámoltam Nővérkém hülyeségéről. Persze Ő csak röhögött,és majd máskor bepótoljuk címszó alatt le is tette. Közben Kira parkoló után kutakodott.-Ott van egy.-mutattam a hely felé. El is indult,de egy behemód kocsi beparkolt előtte.
-A francba.-mérgelödőtt.
-Mi lenne ha kedvesek lennénk,és beállnánk eléjük?-kuncogtam.
-Tökéletes.-parkolt le a kocsi végébe. A kocsiban lévő fiúk kiszálltak,és felénk fordultak. Mindegyiken napszemcsi,és kapucni volt. Mi van ennyire félnek a naptól?
Kiszálltunk.
-Zoe nem gondolod,hogy ez nem parkoló hely?-kiabált utánam az egyik. Honnan a francból ismer?
-Ki vagy?-fordultam vissza.
-Meg sem ismered azt aki randit kért ma tőled?-kuncogott,és lehúzta magáról a kapucnit,majd a napszemüveget is levette.
-Taylor.-futottam oda,és megöleltem.
-Na szép mondhatom. Mi egy sziát sem kapunk.-nevetett Jay.
-Bocsi.-mindenkit végig ölelgettem.
-Jobb a kicsi lelketeknek szupersztárok?
-Egy fokkal. De ha a nővéredtől kapok egy puszit tökéletes lesz.-fordult Jay Kira felé.
-Ezt nem nézem végig. Induljunk.-fogtam meg Tay kezét,és húztam magam után. Utol ért,és el akartam engedni a kezét,de Ő össze kulcsolta ujjainkat. Elmosolyodtam,és felnéztem rá.
-Baj?-nézett rám.
-Engem nem zavar,de a rajongóidat annál inkább.
-Szard le. Kellan itt vagy már?
-Ja.-jött mögülem a válasz.
-Nem akartok inkább ide mellénk jönni Bronsonnal?
-Tökéletes a kilátás itt Zoe.-válaszolt Bron.
-Fene gondolta volna,hogy jó a seggem.-kuncogtam.
-Mi van?-állt meg hirtelen Tay. Annyira gyorsan,hogy én mentem előre,így vissza estem. Szerencse,hogy idejében kapcsolt,és megfogott.
-Köszi.De most miért is álltunk meg?
-Nem kéne a seggedet nézniük.
-Na ja mert a tied nem Taylor?-röhögött Kellan.
-Még szép.
-Én is itt vagyok ám!-tettem karba a kezem.-Egyenlőre még mindig az enyém vagyok.
-Bocs.-morogták.
-Én is így gondoltam. Na gyertek szép fiúk ide mellém.-bele karoltam Bronba,és Taybe. Megvártuk Kiráékat,és neki passzoltam Kellant.

*Kira*
-Na mi lesz a puszimmal? - nézett rám sejtelmesen Jay.
- Majd máskor Rathbone. - kacsintottam rá és indultam a többiekhez. Zoén láttam hogy Kellan kikészítette ezért rám sózta. Bronson, Taylor és Zoé mentek elől.
Kellan, Jackson és én mentünk hátul. A két fiú közt elég érdekes volt menni de különösebben nem zavart. Egyszer csak megláttam egy kék tornacipőt.
Megragadtam a két fiú kezét és elkezdtem őket behúzni. Megvettem azt a kék csodát. És még vettem egy fekete tornacipőt és egy övet is. De a fiúk jól tűrték.
Amikor hátra fordultam megláttam két kalapot. Fekete volt mind a kettő csak az egyik női a másik férfi méretezésű. Jacksonra néztem és elvettük mind a ketten az egyik kalapot.
- Majd én. - mondta mosolyogva és elővette a pénztárcáját.
- Nem kell. - mondtam neki kedvesen.
- De én ki akarom fizetni és téma lezárva. - mondta és kifizette a kalapokat. Felvette a sajátját és az enyémet is felrakta a fejemre. Közben édesen mosolygott. Majdnem elolvadtam. Olyan meg hitt volt ez a hangulat.
- Köszönöm. - suttogtam halkan.
- Szívesen. - mondta mosolyogva. - Most már meg kapom a puszimat?
- Meg. - mondtam neki és közelebb hajoltam és adtam az arcára egy puszit.
- Én nem kapok? - kérdezte durcásan Kellan.
- Nem. - mondtam és elindultam a többiekhez. Ez után az egész délután mesésen telt. Sokat nevetünk és jól éreztük magunkat. Amikor a kocsiknál álltunk Jackson hirtelen közelebb hajolt és elkezdett suttogni.
- Nincs kedved ma át jönni pókerezni? – húzta fel a szemöldökét. – Ott lesz Ashley, Kellan, Rob és Nikki. És ahogyan hallottam te már ismered Asht.
- Hát igen ma találkoztunk. – mondtam egyszerűen. – De egyébként szívesen elmegyek. Milyen sört vigyek?
- Amilyet akarsz okoskám. – nevettet fel.
- Meg beszéltük Rathbone. – mondtam neki és játékosan bele boxoltam a vállába. Ez a pasi hihetetlen. Olyan szexi, kedves és még vicces is. Utána Zoéval mindenkitől elbúcsúztunk. És indultunk az utunkra. Ahogy haza értünk Zoé elfoglalta a fürdőszobát. Én addig egy kis rendet varázsoltam. De állj. Nem tudom hol lakik Jackson. Megkerestem Zoé telefonját abból kikerestem Taylor számát és tárcsáztam.
- Igen? – szólt bele unottan.
- Szia Kira vagyok. Csak azért hívlak, hogy nem tudnád megadni Jackson számát? Mert át hívott ma pókerezni hozzá de nem tudom hol lakik. – hadartam el gyorsan.
- Persze megadom. Elküldöm sms-be. – mondta kedvesen.
- Köszönöm Taylor. De este aztán vigyázz a húgomra. – nevettem.
- Nyugi vigyázni fogok rá. – mondta, és ő is nevetett.
- Na akkor szia Taylor és Köszi még egyszer.
- Szívesen. Szia Kira. – tette le a telefont. Zoé addig kész lett és bevonult a szobájába. Addig én bementem a fürdőbe lezuhanyoztam és megmostam a hajamat. Megszárítottam és kivasaltam utána felkötöttem. Egy fekete cső nadrágot, egy fehér pólót és egy fekete tornacipőt vettem fel. Meg néztem, hogy megjötte az sms. És igen ott volt. Jackson száma. Gyorsan beütöttem a telefonszámot és tárcsáztam.
- Igen? – szólt bele egy fáradt hang.
- Szia Jackson Kira vagyok. Csak azért hívlak, hogy nem adod meg a címet, hogy hova menjek? – kérdeztem mosolyogva. De minek? Hisz úgyse látja. Jackson elmondta a címet és lerakta a telefont utána még sminkeltem,és késznek tituláltam magamat.